A következő hetekben, hónapokban sok olyan latin szóval, orvosi kifejezéssel fogsz megismerkedni, amit még nem hallottál. Próbálunk neked segíteni, hogy eligazodj, miről beszél az orvosa vizit alatt, és bemutatjuk, elmagyarázzuk a különböző berendezések, kifejezések, betegségek lényegét.
KIFEJEZÉSEK
Alveolus: léghólyagocska
A tüdőben találhatók, ezeken keresztül történik a gázcsere (oxigén felvétele, szén-dioxid leadása). A terhesség 26–28. hete között alakulnak ki.
Apgar-érték
Az Apgar-teszt egy mérési rendszer, melynek során az újszülöttek állapotát vizsgálják 5 élet-funkció alapján. Ezek: légzés, szívműködés, izomtónus, bőrszín és reflexingerlékenység. A vizsgálatot először 1 perccel a születés után végzik el, majd általában 5 perc múlva megismétlik. Mindegyikre 0, 1 vagy 2 pont adható, tehát a maximális Apgar-pontszám: 10 pont. A 7 és azalatti érték sokszor valamilyen problémára utal.
Barna zsírszövet
A méhen belüli élet utolsó heteiben kezd kifejlődni. Energiaforrás. A hőtermelésben, hőszabályozásban van szerepe. Koraszülöttekben ez a zsírszövet még nem fejlődött ki.
CPAP (Continous positive airway pressure)
– Folyamatos pozitív légúti nyomás (ejtsd: szipap)
Amennyiben a baba állapota súlyosabb, vérgáz értékei rosszabbak, de képes önálló légzésre, akkor
ezt a lélegeztetési módot alkalmazzák. Ennek során
oxigén-levegő keveréket juttatnak a tüdőbe, a gyermek orrába helyezett csövecskék segítségével.
Gépi, mechanikus lélegeztetés
A lélegeztetőgép segítségével párásított oxigén-levegő keveréket juttatnak be megfelelő nyomással percenként meghatározott számban a tüdőbe. A lélegeztetőgép a gyermekhez a tubu-son át csatlakozik. A tubust a gyermek száján vagy orrán keresztül vezetik a légcsőbe. A gép paramétereit, értékeit a baba mindenkori állapotának megfelelően a vérgáz értékek alapján folyamatosan változtatni tudják.
Infúziós pumpa
A kis mennyiségű infúziók (folyadékok, gyógyszerek, zsírkészítmény, vérkészítmény) folyamatos, egyenletes bejuttatását biztosítja.
Inkubátor
A koraszülött babát inkubátorban helyezik el. Erre azért van szükség, mert idegrendszere kb. a 32. hétig nem tudja a hőmérsékletét szabályozni. A koraszülöttek nagyon érzékenyek a hidegre. Az inkubátorokban egyenletesen meleg hőmérsékletet tudnak biztosítani számára. A benne keringő levegő párásított, így a baba vékony bőrén keresztül kevesebb folyadékot veszít. Az inkubátorok oldala lehajtható, ablakain keresztül lehet benyúlni. A babák pelenkában és sapkában fekszenek az inkubátor matracán.
Intubáció
Az a folyamat, amikor a lélegeztető tubust a légcsőbe helyezik, gépi lélegeztetés céljából.
Monitorok
A koraszülött testén, végtagjain több tapasz, mandzsetta található, amelyek a monitorokkal állnak összeköttetésben. Ezek mutatják a vérnyomást, a szívműködést, a vér oxigénellátottságát, anélkül hogy vérvételre lenne szükség. Amennyiben a babánál valamilyen rendellenesség lép fel – csökken a szívműködés, esik az oxigénszint – a monitorok időben jeleznek és biztosítják, hogy a személyzet minél előbb a baba segítségére siessen.
Surfactant (ejtsd: szörfaktant)
Az a felületaktív anyag, amelyet a tüdősejtek termelnek és bocsátanak ki a léghólyagocskák felületére. Ez az anyag segít megakadályozni a léghólyagocskák falának összeesését.
A surfactant hiánya okozza a hyalin membrán betegséget, amely a koraszülöttek leggyakoribb tüdőbetegsége.
Szondatáplálás
A gyermeket a száján vagy az orrán keresztül, a gyomrába levezetett műanyag csövön át anyatejjel vagy tápszerrel táplálják.
Tubusok, katéterek, szondák
A beteg koraszülöttekbe több tubust, katétert kell bevezetni. Ezeken keresztül történik a lélegeztetés, az intravénás táplálás, infúziók, vénás injekciók adása. A köldökvénába és -artériába, de a test többi részén lévő vénákba (kar, láb, fej) is vezethetnek kanült.
A gyomorba helyezett szondán keresztül táplálják a babát, ezen keresztül adják az anyatejet, a tápszert vagy a gyógyszereket, illetve a gyomorszondán keresztül ellenőrzik, hogy megfelelő-e a gyomorürülés.
BETEGSÉGEK
Agyvérzés: IVH Intraventricularis (-cranialis) (ejtsd: intranventrikuláris,
-kraniális) vérzés
Az agyvérzés gyakori a kis súlyú koraszülöttekben, melynek hátterében szülési sérülés, légzési probléma, légmell, éretlenség állhat. A koraszülött babák agykamráit vékony, könnyen szakadó erek veszik körül, emiatt az agy az első életnapokban különösen érzékeny a sérülésekre. Az idegsejtek, az agyi támasztósejtek is éretlenek még. A magas és alacsony vérnyomás gyakran váltakozik és mindkét irányú változás károsíthatja az idegrendszert.
Az agyvérzés kimutatására a koponyaultrahang-vizsgálat szolgál. Fontos tudni, hogy a vérzések különböző súlyosságúak lehetnek és többségük egyszerűen felszívódik, eltűnik.
4 súlyossági fokozatot különböztetünk meg aszerint, hogy a vérzés az agyban milyen kiterjedésű.
- I. fokozat: a vérzés körülírt
- II. fokozat: a vérzés az agykamrákba tör, de tovább nem
- III. fokozat: a vérzés az agykamrákba tör és emellett az agykamrák tágulása észlelhető
- IV. fokozat: a vér kitör az agykamrákból az agyállományba. Ez súlyos állapot.
Agyvérzés kialakulásakor stabilizálják a baba keringését, légzését, megszüntetik az esetleges görcsöket, csillapítják a vérzést. Ha az akut szakasz után az agykamrák tágulatát észleljük, vagy koponyaűri nyomásfokozódásra van gyanú, a nyomást csökkenteni kell.
Az agyvérzés szövődménye lehet a vízfejűség
(hydrocephalus).
Alacsony vérnyomás: hypotensio (ejtsd: hipotenzió)
Botallo-vezeték nyitva maradása
Megszületéskor az egyik legnagyobb változás a keringési rendszerben következik be. Méhen belül a tüdő mint légzőszerv nem működik, a magzat az oxigénben dús vért a köldök-zsinóron keresztül a méhlepényből kapja. A magzati vérkeringés a tüdőt kihagyja a Botallo-vezeték révén.
Születéskor mindez megváltozik: az újszülött lélegzik, a tüdőben történik meg a gázcsere, és záródik a Botallo-vezeték.
Koraszülöttekben a záródás elmaradhat, vagy nem tökéletes, és a már záródott vezeték újra kinyílhat. Mindez a koraszülött babák kb. 20%-át érinti, és gyakorisága az éretlenség fokával egyenes arányban nő. A diagnózist a szív ultrahangvizsgálatával lehet felállítani. Ha bebizonyosodik a betegség, javítani kell az oxigénellátást, csökkenteni kell a folyadékbevitelt, ezáltal is segítve a szív munkáját. Ha ezek nem segítenek, speciális gyógyszerkészítményt kap a baba. Ha mindez hatástalan, a vezetéket sebészi úton kell zárni.
BPD Bronchopulmonalis dysplasia
(ejtsd: bronhopulmonális diszplázia)
A bronchopulmonalis dysplasiát „lélegeztetett tüdő-
betegségnek” is nevezik, mivel általában hosszú ideig tartó gépi lélegeztetés során alakul ki. A gépi lélegeztetés alatt – az amúgy is beteg – tüdő további károsodást szenved, többek között a pozitív nyomással belélegeztetett oxigén-levegő keverék miatt.
Azok a koraszülöttek, akiknél ez a betegség kifejlődik, hosszú ideig tartó kezelésre szorulnak.
Fokozatosan lehet csak megszüntetni a lélegeztetést, az oxigénadást. Ezek a babák nagyon gondos ápolást igényelnek, fontos a mellkas fizikoterápiája, a fekvési pozíciók gyakori változtatása, a tüdőben felgyülemlett váladék kiürítése, gyógyszerek rendszeres adása. Sajnos a fokozatos javulást hirtelen fellépő fertőzések, tüdőgyulladás vetheti vissza.
A betegség sok odaadást és türelmet kíván elsősorban a Ti részetekről, de az orvosok és a nővérek részéről is, hiszen időnként hosszú hónapokig kell a kórházban várni a gyógyulást.
Fertőzések
A koraszülöttek körében gyakoriak a fertőzések, mert gyenge a védekező rendszerük és gyakran megtámadják őket a különféle kórházi kórokozók is (nozokomiális fertőzések).
Fertőzés lehetőségére utalhat a haspuffadás, légzéskimaradás, sárgaság, aluszékonyság, etetési nehézség. Ilyenkor antibiotikumos kezelést kap a baba. Koraszülött osztályon a legfontosabb tényező a fertőzések megelőzése érdekében a higiéniai szabályok betartása. Alapos kézmosás, védőruha használata kötelező.
Ha lázas beteg vagy, gyomorhurutod, hasmenésed, herpeszed van vagy bármilyen más fertőző betegség lehetősége felmerül, kérjük, gyógyulásig ne látogasd a babádat!
Hypospadiasis
Olyan fejlődési rendellenesség, amelynél a külső húgycsőnyílás nem a típusos helyén talál-ható, hanem az alatta lévő területen, a makkon, annak peremén, vagy súlyosabb esetekben a lentebbi szakaszokon, akár herezacskó alján jelenik meg. A húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedéséről van tehát szó. Urológiai műtéttel gyerekkorban korrigálják.
Lágyéksérv
A hasfal nem teljesen zárt a lágyéknál, sérvkapu jöhet létre, amelyen belső szervek (pl. bél, petefészek) türemkedhetnek ki. Fiúknak nagyobb az esélyük a lágyéksérvre, mivel a herék leszállása következtében a magzati korban vagy újszülöttkorban a hasüreggel közlekedő sérv-tömlő alakulhat ki. Koraszülött gyermekeknél a hasfal gyengesége fokozza a lágyéksérv esélyét. Bár az előeső szervet legtöbbször vissza lehet helyezni, sajnos van esély rá, hogy a szerv kizáródik. A kizáródott szervrészlet elhal. Lágyéksérv esetén nincs spontán gyógyulás, a mű-tét az egyetlen megfelelő megoldás.
Légzéskimaradás: apnoe, lassú szívműködés: bradycardia (ejtsd: bradikardia)
A légzés kimaradása és a szívműködés lelassulása általában együtt jelentkeznek a koraszülött babáknál. Oka többnyire a légzőközpont éretlensége. A fenti jelenségeket műszerek, monitorok ellenőrzik és jelzik az ápoló személyzet számára. Az állapot megszüntetése érdekében fizikálisan ingerlik a babát, megdörzsölik kezét, lábát, mellkasát, s ha ez nem elégséges, akkor gyógyszeresen is támogatják. Ahogy az újszülött egyre érettebb lesz, úgy ritkulnak az apnoék
is.
Magas vérnyomás: hypertensio (ejtsd: hipertenzió)
NEC Nekrotizáló enterocolitis (ejtsd: enterokolitisz)
Ez a bélelhalással járó vastagbélgyulladás szinte kizárólag a koraszülötteket fenyegető betegség. 1500 gramm alatti babáknál 8–10% az előfordulási aránya.
Lényege, hogy a bélfal elveszíti épségét és ez teret ad különböző baktériumoknak, mikro-organizmusoknak, melyek még tovább károsítják. A bélfalban gyulladás is kialakul.
Általában a táplálás megkezdése után a baba hasa elkezd puffadni, rosszul érzi magát, hány, a széklete véres. Ilyenkor azonnal felfüggesztik a szájon át való táplálást, és megkezdik az antibiotikumos kezelést. Súlyosabb esetekben műtéti beavatkozásra van szükség.
RDS Légzési nehezítettségi tünetegyüttes
Ez a betegség a koraszülöttek tüdejének éretlenségével függ össze. Akkor jelentkezik, ha elégtelen a felületaktív anyag (surfactant) képzése. Normál esetben ez az anyag stabilizálja a levegővel kitöltött tüdőhólyagocskákat, amivel megelőzi azok összeesését a kilégzés végén. A kezelés módja a felületaktív anyag pótlása, célja pedig a légzés biztosítása és a keringés javítása.
ROP Retinopathia
A szem ideghártyájának olyan ereződési rendellenessége, amely az ideghártya leválásához, vaksághoz vezethet. A retina ereződése a 16. gesztációs héten kezdődik és a 40. hétre válik teljessé. Minél kisebb súllyal születik a baba, annál nagyobb a valószínűsége a ROP kialakulásának. A betegség súlyosabb formái (3–5. stádium) a 31. hét előtt vagy 1500 gramm alatt született babáknál alakulnak ki.
Az első szűrővizsgálatot a 31. terhességi hétnek megfelelő időpontban vagy a baba 4. élet-hetében végzik. A vizsgálatot rendszeresen megismétlik. Enyhébb esetekben a betegség külső beavatkozás nélkül gyógyulhat és nincs látássérülést okozó következménye. Súlyosabb fokozataiban fagyasztásos és lézerfényes technikát alkalmaz a szemész, hogy megállítsa az erek kóros burjánzását.
Sárgaság: icterus (ejtsd: ikterusz)
A koraszülött babák 80–90%-ának bőre a születés után néhány nappal besárgul. A máj és a vese feladata az epefesték (bilirubin) kiürítése, ám náluk e szervek „érésére” hosszabb ideig kell várni. Az esetek többségében magától is rendeződik ez a helyzet. Ha nem, akkor a kezelés első lépéseként gondoskodnak a baba megfelelő folyadékellátásáról. Ha bizonyos szintet meghalad a vér bilirubin-szintje, akkor kékfény-terápiát kell alkalmazni. A lámpa megfelelő hullámhosszú és energiájú fény segítségével biztosítja az epefesték lebomlását és kiürülését a szervezetből. Nagyon ritka esetben vércserére is szükség lehet.
Vese- és bélműködés problémái
A súlyos állapotú koraszülötteknél előfordul, hogy a vesék nem működnek megfelelően, a baba nem ürít elég vizeletet, és testszerte ödémássá, vizenyőssé válik. Ilyenkor a veseműködést támogatva, vízhajtót kap a baba.
Az első székletet meconiumnak nevezzük. A táplálás megkezdése után a koraszülött naponta többször ürít székletet. A széklet színének, állagának, mennyiségének megváltozása betegség tünete lehet, ezeket mindig komolyan kell venni.
Vérmérgezés: sepsis (ejtsd: szepszis)
A fertőzés igen súlyos foka. Ilyenkor kórokozók mutathatók ki a vérben.
Vérszegénység: anaemia (ejtsd: anémia)
Az anaemia a vér azon betegsége, amikor a vörösvértestek száma lecsökken. A vörösvértestek hemoglobint tartalmaznak, mely az oxigén szállításában is szerepet játszik. Koraszülött babákban a vörösvértestek élettartama rövidebb és a csontvelő vörösvértest-képzése is alacsony. Emellett az ismételt vérvételek során is jelentős mennyiséget veszítenek, ami szintén vérszegénységet okozhat. Az orvosok elsősorban gyógyszerek segítségével próbálják meg a vörös-vérsejtek képződését segíteni, de súlyosabb esetben a babának transzfúziót, vagyis vérátömlesztést kell kapnia.
Vízfejűség: hydrocephalus (ejtsd: hidrokefalusz) és a shunt (ejtsd: sönt)
Vízfejűség akkor alakul ki, ha az agyfolyadék mennyisége felszaporodik.
Oka lehet pl. agyvérzés, fejlődési rendellenesség, méhen belüli fertőzés, agyhártyagyulladás. A folyadék miatt az agykamrák megnagyobbodnak, nyomásfokozódás alakul ki bennük, mely az agysejteket károsíthatja.
Ennek megakadályozására a nyomást csökkenteni kell. Erre szolgál a shunt, melynek egyik részét az agykamrákba ültetik, másik szára pedig a hasüregbe vezet, ahol a hashártya nagy felületén keresztül felszívódik az agyvíz.
