Koraszülöttnek nevezzük azokat a babákat, akik a betöltött 37. terhességi hét előtt (gyakran 2500 gramm alatti súllyal) látják meg a napvilágot.
A jelenleg hatályos magyar törvények szerint a terhesség betöltött 24. hetétől az életjeleket mutató újszülött életéért a neonatológus szakorvosnak mindent meg kell tennie.
Súlykategóriák:
- 1000 gramm alatt: extrém kis súlyú újszülött
- 1000–1499 gramm között: igen kis súlyú újszülött
- 1500–2499 gramm között: kis súlyú újszülött
Az extrém kis súlyú koraszülött babák számára életük első napjaiban, heteiben az anyaméhhez hasonló körülményeket kell biztosítani. Az ápolóknak, orvosoknak seregnyi vizsgálatot kell elvégezniük a baba érdekében, és időnként – természetesen a szülőkkel egyeztetve – nehéz döntéseket kell meghozniuk.
INKUBÁTOR ANYAMÉH HELYETT
Az első inkubátorok a csirkekeltetők mintájára készültek. Dr. Stéphane Tarnier francia szülész ellátogatott a párizsi állatkert baromfi-inkubátorházába, és az ottani tapasztalatai alapján az 1870-es években kidolgozta az inkubátor humán változatát. Ebben a hőt melegvizes- palackok szolgáltatták.
Az eszközt dr. Martin Couney tökéletesítette és terjesztette el. Ő kezdte el használni kórházban az inkubátorokat, és miután nagyon sok csecsemőt megmentett, vásárokon és kiállításokon – 1909-ben a seattle-i Világkiállításon – mutatta be találmányát a nagy nyilvánosság előtt. Mindössze 10 centet ért akkoriban ez a „cirkuszi látványosság”.
Napjainkban az inkubátorokkal szemben támasztott alapkövetelmény, hogy halk legyen, biztonsággal tartsa a hőmérsékletet és a páratartalmat.
A koraszülött baba számára az ideális közeg 36,5–37,5°C hőmérsékletű. A legfontosabb, hogy az orvosok által beállított hőmérséklet folyamatosan és minél egyenletesebben maradjon meg a baba körül.
A levegőt áramoltató rendszer annak ellenére képes állandó hőmérsékletet biztosítani, és a levegőt párásítani a baba számára, hogy az inkubátor fedelét vagy kisablakait kinyitnánk, vagy huzamosabb ideig nyitva tartanánk. A légpárára azért van szükség, mert megvédi a baba hártyavékony bőrét a kiszáradástól.
Az inkubátor egy akkumulátor segítségével akár 45 percen keresztül képes a zavartalan működésre, így a babát semmilyen veszély nem fenyegeti, abban az esetben sem, ha egyik helyiségből a másikba (pl. röntgenre) kell szállítani. Az inkubátor hibátlanul, megállás nélkül látja el feladatait.
Az ápoló személyzet igyekszik nem zavarni a babát a mesterséges „méhben”. Ideális esetben minden 4–6 órában végeznek vizsgálatokat, gondozási feladatokat. Amennyiben szükséges, az inkubátor jelzőrendszere figyelmezteti az orvosokat, ápolókat a különböző veszélyekre.
A kezelőablakok lehetővé teszik a pelenkacserét, vagy a baba testhelyzetének megváltoztatását. Ideális esetben ezeket a feladatokat a szülők jelenlétében/segítségével végzi el a személyzet, így is bevonva őket a gondozási feladatokba.
A legjobb inkubátorok matraca 360°-ban forgatható, tehát bármilyen bonyolult beavatkozás – akár egy szemészeti műtét is – az inkubátorban, a baba felesleges mozgatása, helyzetváltoztatása nélkül elvégezhető. A matrac alatt elhelyezett érzékelők mutatják a baba súlyát, mely segíti a gyógyszeradagolást és a kezelésekkel kapcsolatos döntéseket.
MILYEN SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEK FORDULHATNAK ELŐ?
Az 1500 gramm alatti koraszülött babák a következő veszélyeknek vannak kitéve (ezekről a betegségekről részletesen a PICi szótárban olvashatsz):
- A nagyon éretlen koraszülött babák akár 25%-ánál is előfordulhat a tüdő éretlensége és a kezelésére alkalmazott gépi lélegeztetés miatt kialakult krónikus tüdőbetegség (Broncho- pulmonális diszplázia, BPD). Sajnos minél hosszabb ideig van szükség a babának a lélegez- tetőgépre, annál jobban károsítja a tüdőszövetet, ezért az orvosok igyekeznek minimálisra csökkenteni a gépi lélegeztetés időtartamát.
- Az 1500 gramm alatti babák akár 1/3-át érinti valamilyen másodlagosan kialakuló (nosocomialis) fertőzés az intenzív osztályon. Ilyenkor szükséges antibiotikus kezelés. Szem előtt kell azonban azt is tartani, hogy az antibiotikumok nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a kialakulóban lévő normál bélflórát
- A babák akár 6%-a súlyos agyvérzést szenved Ez leggyakrabban a 30. terhességi hét előtt született újszülötteknél fordul elő. Létrejöttében közrejátszik az éretlenség miatt igen sérülékeny agyi érhálózat, a különböző fertőzések, valamint maga a lélegeztetés és ehhez szükséges intubálás, illetve az igen éretlen koraszülöttek esetében akár a nem megfelelő technikával történő mozgatás is.
- A babák 5%-a szenved bélgyulladásban, mely a súlyossága mértékétől függően akár maradandó, sőt sajnos, olykor végzetes következményekkel járhat.
- A babák 7%-nál jelentkezik a ROP, a szem ereinek kóros növekedése, mely a gyermekek látását befolyásolja. Hátterében egyéni érzékenység és a lélegeztetés során alkalmazott oxigén adás áll, és igen súlyos esetben akár vaksághoz Megoldására, a látás megtartásához lézeres műtét alkalmazása szükséges.
- A nagyon éretlen koraszülöttek akár 30%-ánál tapasztalható a magzati életre jellemző keringésben központi szerepet játszó ér, a ductus arteriosus (Botallo-vezeték) záródásának az elmaradása. Ebben az esetben a szív munkája jelentősen fokozódik, és a légzés is akadályozottá válik. A Botallo-vezeték nyitva maradása befolyással lehet a gépi lélegeztetés hosszára, valamint a szervezet keringési viszonyaira, így például az agyi vérellátására és a vérkeringésre Megelőzésére a stressz okozó körülmények elkerülése fontos lehet. A ductus arteriosus záródását gyógyszeresen lehet segíteni, súlyos esetben szükséges a műtéti úton történő zárása.
- A fiúbabák 3%-ánál fordul elő a húgycső rendellenes elhelyezkedése, más néven hypospadiasis Húgycsőplasztikával korrigálható.
- A babák kevesebb, mint 40%-ánál fordul elő valamilyen lágyéksérv, ez mind a fiúkat, mind a lányokat érinti. A sérv ki-be jár a sérvkapun, kizáródás esetén azonnal, de később mindenféleképpen csak műtéttel zárható a sérvkapu.
(Földvári-Nagy)
