Amikor a babád végre elhagyhatja a PIC-et, az egyszerre lehet a világ legnagyobb megkönnyebbülése és a legijesztőbb pillanat. Sok szülő azt gondolja, hogy ha hazajöhet, akkor már minden rendben lesz, de a valóság gyakran az, hogy ilyenkor egy új szakasz indul el: az otthoni élet tanulása, a félelmek lassú lecsendesedése, és az a folyamat, ahogy a család egy új egységbe rendeződik. A koraszülés ugyanis nem csak a baba korai érkezéséről szól, hanem arról is, hogy minden, amit elképzeltél a születésről, a kezdésről, az első napokról, hirtelen átíródik. És ezt nem lehet egyetlen nap alatt feldolgozni.
Otthon minden más. Mások a hangok, a fények, a szagok, más a ritmus, és a baba számára ez egy teljesen új világ. A felelősség, amin eddig az osztályon dolgozókkal osztoztál. Most a te, a ti vállatokon van. Mindenre nekted kell figyelni, és természetes, ha ez feszültséget kelt benned. Ez egy teljesen normális reakció arra, hogy egy extrém helyzetből jössz ki, és egy új helyzetbe lépsz át. Ilyenkor nem az a cél, hogy minden tökéletes legyen, hanem az, hogy lépésről lépésre biztonságot építsetek: a babának is, magatoknak is. Sokat segít, ha a mindennapokban van kapaszkodó. A koraszülött babák gyakran jobban reagálnak a kiszámíthatóságra, mert az idegrendszerük sokszor érzékenyebb, könnyebben elfáradnak, és gyorsabban túlterhelődnek a sok, változó ingertől. Ezért érdemes már az elején úgy alakítani a napokat, hogy legyen egy visszatérő ritmus: nagyjából hasonló időpontban etetés, pelenkázás, pihenés, és amennyire csak lehet, nyugodt esti órák. Nem kell percre pontosan tartani a menetrendet, és nem kell minden napnak egyformának lennie, de ha van egy alapváz, az megnyugtató tud lenni mindenkinek.
Az első otthoni napokban sok szülő a legnehezebbnek az alvást éli meg. A testednek szüksége van a pihenésre, miközben az agyad vészüzemmódban dolgozik. Figyeled a baba légzését, minden rezdülését, és néha tényleg úgy érzed, hogy ha lehunyod a szemed, akkor történhet valami. Ilyenkor az a legpraktikusabb stratégia, hamegengeditek magatoknak a váltott pihenést és elfogadtok segítséget. Ha van valaki, aki tud jönni akár csak egy órára, hogy te zuhanyozz, egyél, vagy aludj egy kicsit, akkor az nem luxus. Érdemes beszerezni légzésfigyelőt, ez is adhat külön biztonságérzetet. Fontos viszont tudni, hogy a légzésfigyelő nem helyettesíti a biztonságos altatás szabályait, és előfordulhat, hogy a téves riasztások miatt inkább növeli a stresszt, mint csökkenti. Ami viszont tényleg sokat számít: hogy a baba lehetőleg a hátán aludjon, kemény matracon, füstmentes környezetben, egyszerűen és biztonságosan kialakított alvóhelyen.
Ha a kisbabád sír, és ölbe veszed, ezzel nem kényezteted el. Az időre született babáknak is, de a koraszülött babáknak különösen nagy szüksége van a közelségre. Az érintésed, a ringatásod, , a tested ritmusa megnyugtatja az idegrendszerét. A PIC-en ezt már valószínűleg megtapasztaltátok. Otthon ugyanez folytatódik, csak most a saját teretekben. A bőrkontaktus, az ölben tartás, az, hogy beszélsz hozzá, hogy hallja a hangod, mind olyan dolgok, amik a baba számára azt üzenik: biztonságban van.
A látogatók kérdése szinte mindig előjön. A család örül, mindenki látni akarja a babát, és közben ott van benned az is, hogy még most sem merem igazán elhinni, hogy itthon vagyunk. Ilyenkor teljesen rendben van, ha húztok határokat. Koraszülött baba mellett az első hetekben különösen fontos, hogy óvjátok a kicsit a fertőzésektől és a túl sok ingertől. Nem kell mindenkinek rögtön jönni, nem kell mindenkinek kézbe adni, nem kell udvariasságból túlvállalni magatokat. Ez nem az az időszak, amikor a világ elvárásai számítanak, hanem az, amikor a baba biztonsága és a ti vagytok az elsők.Ha vannak testvérek, nekik is nagy változás ez. Lehet, hogy féltékenyek lesznek, lehet, hogy nagyon pörögnek, lehet, hogy visszahúzódnak, vagy éppen túlzottan szeretnének segíteni. Ilyenkor sokat ad, ha a nagytesó kap minden nap egy kis, kiszámítható saját időtveled, akár csak tíz percet, ami tényleg róla szól.
A táplálás is hozhat kihívásokat. Sok koraszülött baba lehet fáradékonyabb evés közben, előfordulhat reflux, lehet, hogy váltakozik, mikor mennyit fogad el, vagy hogy mennyi idő alatt eszik meg egy adagot. A hozzátáplálás időzítése is ilyen, koraszülött babáknál az a legjobb, ha eza baba fejlődése és az orvosi javaslat alapján dől el. Általánosságban hat hónapos kor körül aktuális, de korababáknál a korrigált kor és az érettségi jelek is számítanak. Ha az orvos mást javasol, nyugodtan kérdezz rá, miért, hogyan, mit figyeljetek, és mikor kell változtatni.Ehhez segítséget a KORE podcastjében is találtok a koraszulott.com oldalon.
Télen sok szó esik az RSV-ről is, és nem véletlenül. Ez egy olyan vírus, ami koraszülött babáknál nehezebb lefolyású is lehet. Bizonyos kockázati csoportoknál az orvosok javasolhatnak RSV elleni megelőző védelmet, és ennek módja, időzítése intézményi és aktuális protokoll szerint változhat. Kérdezz bátran erről célzottan a neonatológustól vagy gyermekorvostól,hogy a ti babátok esetében mi az ajánlás, jogosult-e rá, és mikor kell intézni.
És végül ott vagy te, a szülő. Lehet,okszor úgy érzed, hogy miközben mindenki a babáért aggódik, tőled senki nem kérdezi meg, hogy van. Pedig a koraszülés sok esetben olyan élmény, ami után a tested már hazajött, de az idegrendszered még hallja a kórházi gépek csipogását.. Sok szülő tapasztal szorongást, alvászavart, állandó készenlétet, sírásrohamokat, vagy azt az érzést, mintha kívülről nézné magát. Ezek mind az extrém idegrendszeri kitettség ésterhelés következményei. Nem kell rögtön erősnek lenned, nem kell rögtön jól lenned. Most az is elég, ha működteted a napot, és közben figyelsz magadra annyit, amennyit tudsz. És ha azt érzed, hogy beszorultál, vagy túl nagy rajtad a nyomás, akkor segítséget kérsz. A KORE-nál ingyenes kiscsoportos pszichológusi támogatás is igénybevehető, tájékozódj erről honlapunkon
Egy kisbaba nem tökéletes szülőt vár, hanem olyat, aki ott van vele. Nem gond, ha néha elfárad, elbizonytalanodik vagy hibázik, mert figyel rá és újra megpróbálja. A családdá éréshez idő kell, nem megy egyik napról a másikra. De eljön majd az a pillanat, amikor azt veszed észre: már nem csak pergetitek a napokat, hanem elkezdtétek élni is azokat.
(Földvári-Nagy)
